Kutatás 1000 kilométerre – látogatás a CERN-ben

2012 januárjában azon 20 szerencsés magyar diák között lehettem, akik meglátogathatták és közelebbről is megismerhették Svájcban a CERN kutató intézményét. A CERN betűszó az Európai Nukleáris Kutatószervezetet takarja, melynek Magyarország is tagja. Székhelye Svájcban, Genfben található, itt jártunk mi is.

A majdnem 1000 km-es Budapest-Genf utat repülővel tettük meg, ami nekem külön élmény volt, mivel életemben először repültem. Tiszta idő volt, így gyönyörűen látszottak a magasból az Alpok vonulatai. Habár sötétben érkeztünk meg, így szinte semmit sem láttunk Genfből, de a reptér körüli luxusautók megnyugtattak minket, jó helyen járunk, ez tényleg Svájc, ahol még a csuklós buszoknak is két „csukló” része van...

A CERN-ben dolgozó magyar tanárok, mérnökök vettek pártfogásukba minket. Az első este elvezettek a szállásunkra, ami igazi polgári-védelmi atombunker volt. Talán furcsának tűnhet (nekem legalábbis az volt), de Svájcban fontos, hogy a lakosság jelentős részét le tudják menekíteni vészhelyzet esetén. Így a „Protection Civile” felirat a Genf melletti Meyrinben is egy megszokott jelenség. Az első este a bunker hűvösében kellemes fizikai témájú beszélgetéssel telt, amely során Lévai Péter professzor úr, akinek az egész kirándulást köszönhetjük, bemutatta mi is folyik a kutatóintézetben. Röviden a CERN-ben proton-proton és nehézion-ütköztetés zajlik, minek folytán ezek a részecskék még kisebb részekre hasadnak szét, így vizsgálhatóvá válnak ezek tulajdonságai is. Hasonlattal élve: egy órának a belső szerkezetét úgy igyekszünk vizsgálni, hogy két órát a fény sebességére gyorsítunk, majd egymással ütköztetve a szétrepülő alkatrészeket elemezzük.

Másnap és harmadnap a CERN-be tettünk teljes napos kirándulásokat. Figyelembe véve a CERN gyorsító alagútjának 27 km-es kerületét, ez nem is tűnik hosszú időnek. Maga a tulajdonképpeni kísérleti terület a Svájchoz és Franciaországhoz tartozó föld alatti alagútban helyezkedik el. Mérete miatt a teljes bejárásához jármű szükséges. Több laboratórium osztozik a részecskegyorsító szolgáltatásain, így egy körpályás metrónak kell az egészet elképzelni, ahol az „állomások” bizonyos kutatási területekre specializálódott laboratóriumok. A kísérletek erős, emberre káros sugárzással járhatnak, ez a tény indokolja a laboratóriumok biztos, föld alatti elhelyezését.

Először a Mikrokozmosz-kiállítást néztük meg, ami a CERN „Visitor Center” része. Itt egy interaktív kiállítás mellett megismerkedhettünk nagyvonalakban a kutatások irányaival és eszközeivel. Majd az ATLAS-kísérletet látogattuk meg, ehhez kb. 70 méterrel föld alá kellett lejutnunk, kalandos módon. Lifttel lehet közlekedni a felszín és a detektor között, a lift előtt az Angyalok és démonok című filmből is jól ismert írisz szkennerek állnak. Minket viszont nem írisz-minta alapján, hanem azonosító chipek segítségével vittek le. Maga az ATLAS-kísérlet az egyik proton ütköztető pont a 27 km kerületű gyorsítón. A 25 méter átmérőjű, 7000 tonnás detektor testközelből lélegzetelállító látvány volt. Lenyűgözve tértünk haza a bunkerbe, de nem tudtuk, hogy ez csak az ízelítő volt.

Másnap az CMS-kísérletet csodáltunk meg. Ehhez át kellett lépnük a határt, ugyanis francia oldalon található az állomás. Még mielőtt aláereszkedtünk volna, az irányítótermet is láthattuk, ahol még a fal is számítógépes monitorból áll. A detektor 15 méteres átmérője és a maga 14 ezer tonnája mellett újból eltörpültünk. Ráadásul a fókuszmágnesek éppen javítás alatt álltak, így belülről is megcsodálhattuk a szerkezetet. Ezután a mágnescsarnokban voltunk, ott, ahol a nyalábvezető csöveket összeszerelik és tesztelik. Annyira nagy mágneses teret használnak ezekben a csövekben, amit csak szupravezető anyaggal lehet előállítani, és éppen ezért a megfelelő hűtésről is gondoskodni kell. Ezekben a csövekben van talán az univerzum leghidegebb pontja, mindössze 1,9 kelvin. Betekinthettünk még a CERN számítógéptermébe is. A világ minden pontján elhelyezett hasonló szuperszámítógépek szolgáltatják a teljes feldolgozó-kapacitását. Náluk szinte ismeretlen a megabyte, gigabyte fogalom, inkább a petabyte-ot használják.

Mivel eddig csak Genf meyrini külvárosát láttuk, városnézésre is elindultunk. végre megcsodálhattuk a genfi óváros patinás épületeit, szűk utcáit és híres házait. Szerencsénk volt, a város jelképét, a Jet-et is láthattuk, ami a Genfi-tavon egy óriási szökőkút. Habár a fejünkben főleg fizikai, a kísérletekkel kapcsolatos gondolatok voltak, igyekeztünk felfedezni a várost, nem megfeledkezve a hírességekről, jártunk például Rousseau szülőháza előtt is. Városnézésünket a Genfi-tavon, csónakázással zártuk. Mint gyakorlott repülős érkeztem meg Budapestre, élményekben igencsak gazdagon.

Számomra meghatározó jelentőségű volt az út, köszönet a lehetőségért. Alkalmam volt látni a XXI. század legfontosabb, legköltségesebb, legreményteljesebb kísérletsorozatának eszközeit. Annyira modern fogalmakkal, jelenségekkel találkoztunk, amelyeket személyes tapasztalás nélkül elég nehezen lehet megérteni, felfogni. Jóleső érzés volt a magyar kutatókkal találkozni, beszélgetni, megerősítést nyert bennem az a tény, hogy szorgalommal, kitartással, a tudomány legújabb vívmányai iránti nyitottsággal a világ élvonalába is el lehet jutni, és olyan kísérletekben lehet aktívan részt venni, amelyek az emberiség jövőjét is képesek befolyásolni.

Szabó Lóránt 11.d